Március másodika volt, mikor hazahoztuk Teót. Ő volt a legkisebb és a legfiatalabb az ottani állatkák közül, a Noé bárkája állatkereskedésben. Boldognak látszottak, és egészségesnek. Természetesen félénkek voltak velünk szemben, az eladó nő is épp hogy megtudta fogni. Egyből megszerettem, a kis Punkos hajával és forgóival együtt. Egészségesnek tűnt teljesen, tehát hazavitük.
Az üvegre az volt írva, hogy 2500Ft a szőrös tengerimalac. Már a kasszánál történt az első meghökkenésünk, mikor közölték, hogy 4000Ft. Kiderült azért, mert nem rövidszőrű, hanem félhosszú, bár ez a feltétel sehol sem volt feltüntetve. Kérdezték kicseréljük-e, de mondtuk hogy nem, nekünk ő kell, szóval kifizettük a 4000ft-ot, és boldogan hazaindúltunk.
Mindenki megnézett minket, nézte,hogy milyen kis állat lapulhat a dobozba. Egy ideig mosolyogtam, de az 5. perce már unalmas is idegesítő volt. Se baj, ez legyen életem legnagyobb gondja!
Vettünk neki egy kis kerámia házat ahol vígan elbújhat és alhat kénye-kedve szerint. Eltelt az első hét. Még nem tudtam megszelidíteni, meg nem is akartam annyira terrorizálni, had nyugodjon meg a kis lelke. Telt-múlt az idő, sokféle zöldséget és gyümölcsöt is megpróbáltunk, nagyjából ki is rajzolódott, hogy miket szeret, miket nem. A második hét végéig nem történt nagyon semmi.
Elkezdődött a 3. hét. A fenekén volt 2forgója, és az egyik kezdet eltünedezni, kihullani az ottani részen a szőre. Egyik napról a másikra, hatalmas, 20Ft-os érme nagyságú területen teljesen kihullott a szőre, megkeményedett a bőre. A két szeme alatt 1-1 csíkban is ugyan ez történt, itt már sebes, véresre vakarta, és már a 2 fületövében is ugyan ez látható. A hátán, a forgója felett 5ft nagyságú folton, ugyan így kikopott. Kemény, sebes a bőre, és nagyon viszket neki, már önmagátol is sípol, fájneki mikor vakarja. Tegnap, azaz pénteken elvittük az állatorvoshoz, ahol egyenlőre viszketés csillapító inyekciót kapott, és azt tanácsolta kezdjük el canestennel kenni neki a sebeit.
De még mielött mindezt elmondta volna, amint beléptünk a rendelőbe, és szemügyre vette a kicsit, az első kérdése az volt:
-A noé bárkája állatkereskedésbe vették?
Néztünk egyet édesanyámmal ezen a kérdésen, és mondtuk hogy igen. A következő mondatán mégjobban meglepődtünk, ami így szólt:
Gondoltam. Onnan rendeszeresen ellátnak beteg állatokkal. Ha lehet, legközelebb kerüljék el, és ne ott vegyenek kisállatot.
Rendeszeresen ellátják beteg állatokkal onnan? A kis gazdik a környéken mind mind hozzáviszik az onnan vásárolt, beteg állatokat.
Az a feltéte, hogy itt kapta el nálam, teljességgel kizárt. Az előző állataim után, teljesen kifertőtlenítettül a ketrecét, más állatokkal nem érintkezik, mivel a macskáim kivannak tiltva erről a részről. Az alomja tiszta, rendeszeren cserélem, tisztítom. És ez a tény, hogy beteg állatokat árusítanak, még kiábrándítóbb volt.
A mai napon, mégcsúnyábbak lettek, és nőttek a sebei. Az orvos azt mondta, vigyük vissza kedden, de hétfőn legkésöbb újra vissza kell vinnünk, mert el fog pusztulni ha így folytatja...
Borzalmas. Szegény kis állat alig élt, és már ekkora szenvedéseken kell túlesnie. Az orvos nem tudta pénteken eldönteni, hogy gombás fertőzés, atka, vagy valami más betegség-e. A legjobbakat reméljük, és csak könyörögni tudok, hogy maradéktalanul eltünjenek róla ezek a sebek, mert ha nem, hatalmas botrányt csapok a boltban. És hogy mi a tanulság?
Akinek van esze, ezekután nem vesz kisállatot az Örs vezér téri árkádban, a Noé bárkája állatkereskedésben!!!
Soha!!!
